Kosárlada(streetball) pálya létrehozása

Régi vágyunk volt már egy kosárlabdázásra alkalmas játéktér létrehozása az iskola udvarán, hiszen a tornaszoba alapterülete és magassága nem teszi lehetővé kosárpalánk felszerelését.
A végső lökést az adta meg, hogy a múlt évben egy nagylelkű adományozótól kaptunk ajándékba egy Kipsta márkájú kültéri, állítható méretű kosárlabda állványt. Már csak egy pálya, pályácska kellett hozzá. A Nemzeti Tehetség Program pályázata erre is lehetőséget nyújtott, igyekeztünk élni is ezzel a lehetőséggel.
Már maga a pálya elhelyezése is fejtörést okozott, hiszen a meglévő növényzetre vigyázni akartunk, így a pálya kitűzésénél is óvatosnak kellett lennünk. A számítógépes látványterv elkészítésénél a gyerekek ötlete alapján került a pálya a jelenlegi helyére. A mérete az elhelyezhető maximális lett, 5.5 m x 5.5 m.
Első teendőnk a tükör kiásása, kialakítása és a rétegrendek megtervezése volt. Ez tartott a leghosszabb ideig, hiszen 6 m3 földet kellett kitermelnünk, ami bizony csak kézi munkával, csákánnyal, lapáttal és talicskával volt lehetséges. Ezt a kitermelt földet használtuk fel az udvar más részein, a két új ágyás kialakítására. A tükör feltöltésére két méretű, durvább (10 cm vastagságban) és finomabb (10 cm vastagságban) kavicsréteget használtunk fel. Ezeket a rétegeket lapvibrátorral tömörítettük. A teljes felület építési acélhálót kapott merevítésül és a szilárdság biztosítékául. A betonozást egy szombati napon önkéntes kőműves mester segítségével végeztük. Önkéntesek vállalták az éhes munkások számára a főzést és a szomjoltást. Itt is csoportokban dolgoztak a gyerekek. Ketten lapátolták a sódert a talicskákba, ketten talicskázták a betonkeverőkhöz, ahol szintén ketten-ketten keverték a betont és

tolták a kész betonkeveréket a pályához. Ketten a cement és a víz adagolását végezték. A munka nagyon jól ment, mindenki összehangoltan végezte a nehéz fizikai munkát, de a parkgondozó szakmához a műtárgyak betonozása is szervesen hozzátartozik, így a szakmának ezzel a részével is meg kell ismerkedni mindenkinek.
A betonozás után már csak a betonfelület szilárdulásához szükséges napi háromszori öntözésre kellett figyelnünk és foglalkozhattunk az időközben legnagyobb problémává előlépett pályaburkolat gondjával. 
Eredetileg mi rugalmas gumilap borítást gondoltunk a betonfelületre, de az anyagkutatás során

beleütköztünk az UV állóság problémájába, ugyanis a kereskedelemben kapható gumilapok egy idő után elvesztik UV ellenállóságukat és deformálódnak. Egyetlen, viszonylag tartósan UV álló gumifelület létezik, az öntött gumi, az un. rekortán, ami az atlétikai pályákon is használatos, de ugyanakkor nagyon drága is. A mi költségvetésünkből nem tudtuk volna ezt megvalósítani, ezért két választásunk maradt. Használjuk a kereskedelemben kapható gumilapokat, de akkor ezek 2-3 éven belül deformálódni kezdenek, amin már a labda is máshogy pattan, – lásd játszóterek felületei – vagy maradunk a szinte örökéletű, a szabadtéri kosárlabda pályák hagyományos, ma is készített felületénél, az aszfaltnál. 
Ez utóbbi mellett döntöttünk és erre találtunk egy nagy vállalkozót (Strabag Kft.), aki

kedvezményesen, nagyon jó minőségben és határidőre elkészítette a pálya borítását. Ha már dolgoztak a kertben, grátisz akadály mentesítették az egyik járdai átkelőt, így azon a kerekes székes gyerekeink is akadálytalanul eljuthatnak az iskolakert másik részébe is. A kosárlabda pályának óriási sikere lett, - ahogy már előre megjósolták – szinte minden óraközi szünetben, és a délutáni foglalkozásokon is tele van gyerekkel, ahol az állítható kosárpalánkkal minden korosztály élvezheti a kosárlabdázás örömeit.

Növényültetés az iskola parkjában

A pályázat benyújtásakor a kétféle cserje vásárlással az volt a célunk, hogy az iskola külső és belső sövényei megújuljanak, megerősödjenek. Időközben a VKSZ Zrt. a közterületek, így az iskola külső, kerítésen kívüli növényzetének a fenntartója elállt a sövénykialakítástól, így nekünk csak a belső növényzetre kellett figyelnünk. Itt pedig az aranyvessző állomány a meghatározó, ezért rendeltünk cserjékből csak ilyet.

A munkálatok a növények megvásárlásával és iskolába történő szállításával kezdődtek, ahol kijelöltük a növények helyét a sövény megritkult, meggyengült vagy felkopaszodott részein. 

Gondolni kellett arra is, hogy az újonnan ültetett növények fényigénye nagy, ezért azt csak úgy tudjuk biztosítani, ha az iskola parkjában lévő óriásira megnőtt csodálatos platán- és nyírfákat óvatosan legallyazzuk, hogy megfelelő mennyiségű fény jusson a fák alá is. 

Az ültető gödrök kiásásával folytatódott a munka, majd a saját komposztálóban érlelt komposzt rostálásával folytatódott, mely komposzttal az ültető gödrök földjét dúsítottuk. Iszapolás után következett a tövek elültetése, a gödrök feltöltése és a tányérok kialakítása.

A következő parkgondozási munka a fűvetés előkészítése volt, melyhez előbb a talajlevegőztetést, talajlazítást kellett elvégezni. Ezután következett a komposztkeverékkel való feltöltés egy vékony rétegben, majd a fűmag kiszórása és hengerelése az előírt módon.

A rendszeres, folyamatosan nedvesen tartás volt a feladat ezután egészen a fű kikelésig.

Közben az iskola nyugati oldalán lévő betonfal alatti részek barátságosabbá, hangulatosabbá tételére két nagy ágyást alakítottunk ki, amelybe félárnyékot jól tűrő cserjéket és aljnövényzetet szándékoztunk telepíteni. Ehhez azt a földet használtuk fel, amit a kosárpálya helyéről kellett kitermelni, kb. 6 m3-t. Ágyásszegélynek a régi, dédapáink kori, olcsó, hagyományos – jelen esetben – kőrisfa ágakból fonott ágyásszegélyt készítettük el. A kitermelt földet itt is komposzttal dúsítottuk. A cserjék – árnyéktűrő vörös és sárga som tövek – helyének a kijelölése után a fentebb említett módszerrel végeztük el az ültetést, a betonfalak befuttatására borostyántöveket (Hedera helix), talajtakarónak pedig kis meténget (Vinca minor) ültettünk.                                   

Feladatunk volt még a komposztálóhely megnagyobbítása, mert a megnövekedett kertfelület és a még beültetésre váró területek több tápanyagra tartanak igényt, így több komposztra lesz szükségünk a jövőben. Ezt az iskola parkjában található lombfelület és egyéb komposzt alapanyagok kényelmesen biztosítani tudják. A feladatot raklapokból oldottuk meg, így egy közel 20 m3-es komposztálóhelyet tudtunk kialakítani.

Kerti bútorok - Raklap fotelek és pihenőágyak

Terveink szerint az iskola kertjébe újrahasznosítható anyagokból szerettünk volna kerti bútorokat készíteni. Az autógumi mellett a jól és kreatívan hasznosítható fa raklapra esett a választásunk.

Szempont volt még a jó megmunkálhatóság és az olcsóság is.
Rendelkezésünkre álltak nagy méretű  - 120 x 120cm – raklapok, melyeket ajándékba kaptunk, ezek a raklapfotelekhez elegendőek voltak, csak a pihenő ágyakhoz kellett pályázati forrást felhasználni. 
A munkák itt is a kiválogatással kezdődtek. A jó állapotú raklapokat használtuk elsősorban, a sérülteket alkatrészként, kiegészítőként hasznosítottuk. Egy fotelhez, ami két személy számára biztosít kényelmes ülőhelyet, négy darab raklapot kell felhasználni. A munkálatok a kötőelemek méretezésével, a darabszám és a méretek összegyűjtésével, megrendelésével kezdődött, majd a méretre szabással folytatódott. A két ember által méretre szabott elemeket ketten

csiszolták excenter csiszolókkal, hogy szép, sima felületet kapjunk és ezzel mind a felületkezelők, alapozó és vékonylazúr beszívódását elősegítsük és nem utolsósorban a szálkamentesítéssel a balesetveszélyt is megelőzzük. A felületek nagyobb egyenetlenségeit gyalulással tüntettük el. A felületkezelést a ’csapat’ többi tagja végezte folyamatosan, kedvező időjárás esetén az udvaron. Először alapozóval kezelték a méretre vágott, csiszolt raklapokat, majd száradás után két rétegben, két színű (fenyő és mahagóni) vékonylazúrral eresztették be a felületeket. A saját tervezésű, méretezésű foteleken, kanapékon még az utolsó pillanatban is változtattunk, hiszen a gyerekek ötlete volt a hátoldalra szerelt rakodó felület, amit akár ülésre is lehet használni, ezzel praktikusabbá, jobban használhatóvá váltak ezek az ülőalkalmatosságok. Közben, mikor a háttámla dőlésszögét állítottuk be, találta ki valaki, hogy akár

fekvő pihenőágyat is készíthetnénk kis átalakítással. Az elkészítés menete megegyezett a fotelekével. A felületkezelések után már csak az összeszerelés volt hátra, amiket első körben facsavarokkal végeztünk, majd a végső stabilitást az ülőfelület és a háttámla érintkezési pontjainál átmenő menetes szárral értünk el.
Időközben utánajártunk az ülő- és háttámla párnák gyártóinak is. Sajnos minden feltételnek – méretre vágott, színes, vízhatlan, levehető és tisztítható huzattal ellátott, rövid határidővel legyártandó ülő- és háttámla párnák – készítésével nagyon kevesen foglakoznak, így egy értékelhető vállalkozás maradt, az ajkai Csomeszk Kft., akik minden feltételt teljesítve, határidőre legyártották a kész párnákat mindenki legnagyobb örömére. A közben elkészült fotelekbe,

pihenőágyakra már ezek a színes, jó minőségű ülő- és háttámla párnák kerültek.
A munka folyamán itt is megerősítést nyert, amit a tehetség felfedezés és a tehetségfelmérés vizsgálatai már előrevetítettek. A gyerekek közül voltak kiemelkedő képességűek, akik mind a munkaszervezésben, mind kreativitásban kiemelkedtek a többiek közül és voltak akik megbízható háttéremberként egy-egy feladatot jól és pontosan végezve biztosították a biztos hátteret a haladáshoz.
                                                                                                                                                                                              

                                                      

Látványterv készítése a megújuló iskolaudvarról

A számítógépes látványterv elkészítésével azt szerettük volna bizonyítani, hogy a mi gyerekeink is képesek egyszerű, praktikus, közérthető szinten egy számítógépes programot kezelni, a valóságot és a virtuális teret összeegyeztetni, viszonyítani és a valóságnak egy virtuális mását leképezni.

Nehezítette a feladatot, hogy magyar nyelven ingyenesen elérhető kerttervező program nincs, csak angol és német nyelven található ilyen. Mivel tapasztalataink szerint a számítógéphez minden tehetséges parkgondozó tanulónak affinitása van, bátran belevágtunk a feladatba.

Interaktív tábla segítségével megismerkedtünk közösen a Garden Planner programmal, annak menüjével, beállításaival. Öt gépre telepítettük a programot, hogy párban dolgozhassanak a tanulók. Párhuzamosan az interaktív táblán is mindenki láthatta, éppen hol tartunk a tervezés során.

Sajnos az iskola méretarányos terveit nem tudtuk beszerezni, ezek sok utánajárásba, engedélyekbe

és pénzbe kerültek volna, így a saját mérésekre és a Google Earth-re hagyatkoztunk. Ez még praktikusabb is volt, hiszen minden egyes fát, bokrot meg kellett számolni, megmérni a helyét, a kerítéstől és az egymástól való távolságát és ez sokkal közelebb hozta a gyerekekhez amit csináltak, jobban értették mit miért kell csinálni.

Először létre kellett hozni azt a munkafelületet, amin dolgoztunk. Kijelöltük a határokat és méretarányosan elhelyeztük benne a műtárgyakat, azaz az épített épületeket, mesterségesen létrehozott tárgyakat, mint az iskola épülete, a kerítés, a járdák, hinták, homokozók, kapuk.

Ezután következett a meglévő vegetáció, fák, bokrok és egyéb növények jelölése.

A tervező munka innen kezdődhetett igazán. Többszöri terepszemlével, bejárással találtuk ki, hol legyenek az újonnan elhelyezendő, építendő műtárgyak, kerti bútorok, kosárlabdapálya, új ágyások.

Az ültetendő növényeket kellett elhelyezni még a felületen, lehetőleg méretarányosan.

A látványterv véglegesítése előtt ellenőrizni kellett a méretarányokat, a műtárgyak, növények színezését, amit mindenki a saját gépén végzett el. 

Aztán már csak képfájlként menteni és nyomtatni kellett.

A gyerekek nagyon hamar ráhangolódtak a programra, egy kis idő után már hiányoltak is még több választási lehetőséget pl. a kerti bútor formákban, növényekben, de hát ez egy ingyenes program, hiányzik belőle a profi kerttervező programok szinte végtelen variációs lehetősége.

Ennek ellenére tetszetős, élvezhető látványterv készült, természetesen itt is voltak, akik valóságos guruként bántak a program lehetőségeivel, de az elmondható, hogy mindenki elvégezte a rábízott munkát, élvezte a variációs lehetőségeket és büszke volt a munkájára. 

                                                                      

Kerti bútorok készítése - Gumifotelek

Terveink szerint az iskola kertjébe újrahasznosítható anyagokból szerettünk volna kerti bútorokat készíteni. Ezen anyagok közül az egyik volt az autógumi. Az interneten láttunk jó példákat és ezeket átgondolva, a saját terveink szerint álltunk neki a munkának.
Első feladat volt olyan céget keresni, akik használt autógumikkal foglalkoznak. Így jutottunk el a Marso Kft.-hez akik szívesen biztosították számunkra a nyersanyagot. Fotelenként négy autógumira volt szükségünk. Kettő kellett az ülőfelülethez, egy a fotel karfáihoz és egy a háttámlához.

Az iskola műhelyében láttunk neki a feladatnak. Először felmértük, hogy a gumik vastagságához milyen kötőelemek – vastagság, hosszúság, fejforma (hatlapfejű, lencsefejű, süllyesztett fejű), alátét- és anyaszükséglet  - szükségesek.  Míg a kötőelemek beszerzése történt, addig mi megtisztítottuk és előkészítettük a gumikat. A karfákat méretre vágtuk, a háttámlához szükséges gumiszíjakat levágtuk az erre a célra beszerzett autógumiból. A kötőelemek beszerzése után nekiláthattunk a fotelek összeállításának. Először az ülőfelületet alakítottuk ki két gumi összecsavarozásával, majd a háttámlát készítettük el úgy, hogy a gumi középső, üres felületét gumiszíjakkal fontuk be, ezeket rögzítettük csavarokkal a gumi széléhez, majd az elkészült háttámlát rögzítettük a az ülőfelülethez. A legkényesebb feladat a háttámla dőlésszögének a beállítása volt a karfák felcsavarozásával. Menet közben jöttünk rá, hogy nem elég egy-egy csavar a rögzítéshez,

hanem legalább kettő-kettő kell a stabil háttámla rögzítéshez. Öt fotelt készítettünk ilyen módon és ehhez még a gyerekek ötlete nyomán két lábzsámolyt is terveztünk, hogy a fotelekben még kényelmesebben lehessen ülni. Ezeket egyszerűen két gumi összecsavarozásával hoztuk létre, közepüket a háttámlához hasonló módon gumiszíjakkal fontuk be és csavarokkal rögzítettük.
A munkafolyamatokat hármas csoportokban végeztük. Két csoport az összeszerelést végezte, egy pedig a gumik előkészítésével, darabolásával foglalkozott. 
A kész foteleknek a színét kellett már csak kiválasztani és jöhetett a színre fújás. A gyerekek a homokszín két árnyalatát választották egy autófényező cég felajánlásából, így erre a két színre fújtuk kompresszor és festőpisztoly segítségével az autógumikat. Néhány órás száradás után a gyerekek már birtokba is vehették az új kerti bútorokat.

A munka folyamán is megerősítést nyert, amit a tehetség felfedezés és a tehetségfelmérés vizsgálatai már előrevetítettek. A gyerekek közül voltak kiemelkedő képességűek, akik mind a munkaszervezésben, mind kreativitásban kiemelkedtek a többiek közül és voltak akik megbízható háttéremberként egy-egy feladatot jól és pontosan végezve biztosították a biztos hátteret a haladáshoz. 
A vállalt feladatokat időre és jó minőségben teljesítettük, a gyerekek büszkék a munkájukra és öröm látni mennyien használják az elkészült gumifoteleket.